Az asztma kockázatát növelheti a csecsemőúszás
Az egészséges életmód követése, a fittség és a jó testi kondíció megőrzésének igénye vezeti arra a szülőket, hogy a csecsemőket és a kisgyermekeket rendszeresen edzésre vigyék.
Belgiumban Dr. Bernard vezetésével a közelmúltban fejeződött be egy vizsgálat, amely a csecsemők és kisgyermekek rendszeres edzésének légzőszervekre gyakorolt káros hatásait elemezte. Az általuk elvégzett vizsgálatok adatainak összegzése alapján megállapították, hogy az uszodák vizének fertőtlenítő anyagai jelentős mértékben növelik a gyermekkkori allergiás és légzőszervi betegségek megjelenésének kockázatát. Vizsgálták a fedett uszodák levegőjét szennyező irritáló gázok mennyiségét és annyak hatásait a 3 évnél fiatalabb gyermekek szervezetére. Megállapították, hogy esetükben megnövekedett a kockázat az asztmára és a krónikus hörghurutra.
A fedett uszodák vizének fertőtlenítésére leggyakrabban használt anyag a klórgáz, vagy a klórvegyületek közül, a nátrium vagy kálcium-hipoklorit.
Ezek a vegyületek oxidatív hatása jelenti a fertőtlenítő képességet. Azok, amelyeknek erősebb az oxidatív hatásuk, lényegesen nagyobb kockázatot jelentenek, mert reakcióba lépnek az úszókról a vízbe kerülő verejték, nyál és vizelet hipokloridjával, és olyan nitrogénvegyületté alakulnak, amelyek irritálhatják a bőrt, a szemet és a légutak nyálkahártyáját. Ezek közül a káros anyagok közül a monoklóramin és a diklóramin nem oldódik vízben, így kevésbé káros. A triklóramin nitrogén-trikloriddá alakulva gáznemű anyaggá változik, amelyet az úszók belélegeznek.
Az uniós normák szerint a fedett úszómedencék klórtartalma 300-800 mikrogramm/köbméter között változhat, de az üzemeltetők rendszerint a magasabb értékeket tekintik irányadónak, így folyamatosan szennyezik a zárt tér levegőjét. Növeli a kockázatot, hogy a hipoklórsav és más ártalmas klórvegyületek molekuláinak nagy része közvetlenül a víz felett található, vagyis úszás közben a sportoló ezt lélegzi be. Az éretlen immunrendszerrel rendelkező csecsemők és kisgyermekek tüdeje fokozottabban érzékeny ezekre a károsító hatásokra, és részvizsgálatok eredményei igazolták, hogy a korai úszásoktatáson részt vett gyermekek között 6-12 éves korra sokkal nagyobb számban találhatók asztmás és allergiás betegek. A kutatók egyértelműen megállapítják, hogy 6-8 éves kor előtt semmiképpen nem szabadna fedett uszodákban oktatni a gyermekeket. Éppen úgy, ahogy melegvizes medencében sem lenne szabad fürödniük, hiszen abban még erősebben klórozzák a vizet, és ott nagyobb a fertőzésveszély is.
