Allergiamegelőző program
Újabb becslések szerint az emberek húsz-harminc százaléka szenved valamilyen allergiás betegségben és várhatóan minden ötödik gyereknél számíthatunk valamilyen klasszikus allergiás betegség kialakulására.
Ha a családot tervező szülőpár mindegyike azonos allergiás betegségben szenved, születendő gyermeküknek hetven-nyolcvan százalék esélye van arra, hogy szintén allergiás legyen.
Az allergiás betegségek genetikai hajlam talaján, provokáló tényezők hatására alakulnak ki. Sok gén által öröklődik a hajlam és számtalan kiváltó tényező játszik szerepet a megjelenésében.
Az allergiamegelőző programban azok a szülők kaphatnak segítséget, akik maguk is allergiásak és születendő gyermekük egészsége érdekében tenni szeretnének valamit.
A kutatási eredmények eddig nem igazolták, hogy a terhesség alatti diétás megszorításoknak bármi közük lenne a gyermek allergiás hajlamának provokálásához. Ezért az első találkozás és a programról szóló részletes tájékoztatás a terhesség nyolcadik hónapjában indokolt.
A szülést követően a gyermekkel együtt rendszeres vizsgálatokra és beszélgetésre várom a családokat egyénileg egyeztetett időpontokban. Célom az, hogy a legkorszerűbb elveket követve adjak táplálási és gondozási tanácsokat, különös tekintettel az allergiás hajlamot provokáló tényezők elkerülésének lehetőségére.
Fontosnak tartom, hogy az esetlegesen mégis jelentkező allergiás tüneteket a gyermek érdekében időben diagnosztizáljuk és mielőbb kezeljük, mert a veszélyeztető tényezők visszaszorításával a tényleges allergiás betegség megelőzhető.
Következő cikk
Ha a tüsszögés, orrdugulás, híg, vízszerű orrfolyás, szemkönnyezés, az orr, a garat, a lágy-szájpad viszketése, esetleg asztmás nehézlégzés tavasztól késő őszig okoz panaszt, akkor ezt a fajta "náthát" szénanáthának nevezzük: jóllehet nem a széna okozza, hanem a növények virágpora, vagyis a pollenek. Igen szoros összefüggés mutatható ki a belélegzett pollenmennyiség és a tünetek súlyossága között. Márciustól május elejéig a nyírfa, az égerfa, a kőris, a platán, a fűzfa, a diófa és a mogyoró virágpora okozza a legtöbb panaszt. A májusi, júniusi tünetekért a fűfélék pora a felelős, a júliusban kezdődő náthát az ürömfélék, a lándzsás útifű okozza. Az augusztusban kezdődő igen erős tünetekért a parlagfű okolható. Ősz elején szaporodnak a penészgombák, melyeknek spórái nagy mennyiségben kerülnek a levegőbe...
